Published in Hungary - Social interactions and entertainment - 15 Mar 2021 02:09 - 1
1848.Március.15.      
Polgári forradalom és szabadságharc kezdete
1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és gyÅ‘zött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, és aláÃrásgyűjtÅ‘ mozgalmat indÃtott Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatának támogatására. (Ez között a közteherviselés, a politikai jogegyenlÅ‘ség, a népképviselet és a független kormány megteremtése követelte.) Erre március 19-én, a József-napi vásáron került volna sor, amit francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. Itt akarták ismertetni a javaslat alapkövetésétit forradalmi jelszavakká tömörÃtÅ‘ Tizenkét pontjukat, amelyet Irinyi József öntött formába.
Március 15-én reggel PetÅ‘fi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, és a politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmaztak meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazolják, két addigi pontot összevonták, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekezÅ‘ ifjaknak, majd PetÅ‘fi elszavalta két nappal késÅ‘bb Ãrott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt.
PetÅ‘fi és körülbelül tÃz társa ezt követÅ‘en a szemerkélÅ‘ esÅ‘ben elindult a Pilvaxból az egyetemre. ElÅ‘bb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszÃnen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, PetÅ‘fi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utcák népének csatlakozásával kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömegű PetÅ‘fi vezetéssel átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.
Az ifjúság vezetÅ‘i a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti Dalt és a Tizenkét pontot. Ez alatt Ãgy szólt:
Kevéssel dél elÅ‘tt Irinyi József személyesen osztotta szét a két röplapot, a szabad sajtó elsÅ‘ példányait. (A Tizenkét pont szövegén késÅ‘bb kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot Ãgy  egészÃtették ki: "Unió Erdéllyel.")
A siker bátorságot öntött a kezdeményezÅ‘kbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az idÅ‘közben tÃzezresre duzzadt tömeg a pesti városi tanácshoz vonult, s rábÃrta a tanács tagját, hogy csatlakozzanak követelésükhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Az óriási tömeg kÃséretében érkezÅ‘ választmányi vezetÅ‘k, Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elÅ‘ a követeléseket. A sokaságtól megfélemlÃtett Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönébÅ‘l a sajtóvétséget és a kiváltást 1847-ben elÃtélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre.Ugyanezen a napi Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadÃtás és a teljes közönséges megvalósÃtás. Az országgyűlési küldöttség a fÅ‘rendek által elfogadott felirattal Bécsbe utazott a királyhoz. Â
Support
HuMaViComments (1)
LMA.