Objavljeno u Hungary - Socijalne interakcije i zabava - 15 Mar 2021 02:09 - 1
1848.Március.15.
Polgári forradalom és szabadságharc kezdete
1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, és aláírásgyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatának támogatására. (Ez között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtése követelte.) Erre március 19-én, a József-napi vásáron került volna sor, amit francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. Itt akarták ismertetni a javaslat alapkövetésétit forradalmi jelszavakká tömörítő Tizenkét pontjukat, amelyet Irinyi József öntött formába.
Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, és a politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmaztak meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazolják, két addigi pontot összevonták, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal később írott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt.
Petőfi és körülbelül tíz társa ezt követően a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utcák népének csatlakozásával kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömegű Petőfi vezetéssel átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.
Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti Dalt és a Tizenkét pontot. Ez alatt így szólt:
Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a két röplapot, a szabad sajtó első példányait. (A Tizenkét pont szövegén később kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot így egészítették ki: "Unió Erdéllyel.")
A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a pesti városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagját, hogy csatlakozzanak követelésükhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Az óriási tömeg kíséretében érkező választmányi vezetők, Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönéből a sajtóvétséget és a kiváltást 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre.Ugyanezen a napi Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közönséges megvalósítás. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által elfogadott felirattal Bécsbe utazott a királyhoz.
Podrži
HuMaViKomentari (1)
LMA.